Tornázz velem, Richer Évivel

Mozgás, egészség kezdőknek, haladóknak, fiataloknak, időseknek, kismamáknak, nagymamáknak, cérnáknak és husiknak is. Óráimon mindenkit nagy szeretettel várok!

 

Kapcsolat Felvételi Űrlap

Tápanyagszükséglet

Minden élőlény táplálkozik. A növények számára a levegő és a talaj szervetlen vegyületei jelentik a táplálékot. Ezekből nagy keményítő-, fehérje-, zsír és olajmolekulákat valamint olyan szerves anyagokat építenek fel, melyek fontosak az anyagcsere folyamatokban. Az állat és az ember a növények által felépített nagymolekulákat alakítja át a szervezetében a saját teste építőköveivé. A táplálék formájában felvett nagymolekulájú anyagok lebontásából szerzi testünk az életfolyamatokhoz szükséges energiát. A növény számára a nagymolekulák felépítéséhez az energiaforrás a Napsugárzás. A táplálkozás útján tehát az ember a Nap energiájához jut hozzá. Testünkben a szénhidrátok és zsírok széndioxiddá és vízzé égnek el, közben energia szabadul fel. A fehérje anyagcseréjének végterméke a – vizelettel ürülő – karbamid. A felszabaduló energia nagyobb része hővé, kisebb része pedig munkává lesz.

A tápanyagszükséglet több mint kalóriaszükséglet. Ha a szervezetnek a végzett munka szerint csupán bizonyos mennyiségű energiára volna szüksége, azt bármilyen, energiát szolgáltató tápanyagból fedezhetné. Mindegy volna, hogy keményítő (szénhidrát), zsír vagy fehérje forrásból származik-e az energiamennyiség. Ha az ember éhezik, vagy ha csak szénhidráttal és zsírral táplálkozik, a vizeletével akkor is ürül bizonyos mennyiségű karbamid, tehát bizonyos fehérjebomlás akkor is történik, ha azt a táplálékkal nem viszünk be. Pótolni kell tehát mindenképpen napi 30-60 g fehérjét, hogy a szervezet ne bontsa a sajátját. A kalóriaszükséglet többi részét elsősorban a legkönnyebben emészthető és felhasználható szénhidrátokkal fedezzük. Ehhez mindig kell zsírt is adni, mert különben a szervezet nem kapja meg a nélkülözhetetlen zsírsavakat és zsírban oldott vitaminokat.

 

tartalomjegyzék