Tornázz velem, Richer Évivel
Mozgás, egészség kezdőknek, haladóknak, fiataloknak, időseknek, kismamáknak, nagymamáknak, cérnáknak és husiknak is. Óráimon mindenkit nagy szeretettel várok!
Tel.: +36-30-658-6143
Testünk energiaigénye
Legtöbb táplálékunk, a víz kivételével, energiával látja el a szervezetet. Az élelmiszerek energiatartalmát kalóriában is megadhatjuk. Az ideális testsúly megtartásához szükséges napi kalóriamennyiség függ az egyén fizikai és biológiai paramétereitől és az általa végzett tevékenység energiaigényétől. Mindezeknek a tényezőknek tükröződniük kell az étrendünkben.
A szervezetünknek két okból van szüksége energiára. Először is fenn kell tartania az alapvető élettani funkcióit, a szívműködést, a légzést, az emésztőrendszer működését. Ez az alapanyagcsere. Másodszor pótolnia kell az aktív testmozgás során az izmokban elhasznált energiát. Az emberek energia szükséglete nem egyforma, ez a magyarázata annak, hogy egyes emberek bármilyen sokat ehetnek, mégsem híznak el, mások viszont csak szigorú diétával tudják tartani a testsúlyukat. Ha ez utóbbi csoportba tartozunk, akkor se bosszankodjunk, egyszerűen csak arról van szó, hogy a testünk rendkívül gazdaságosan működik.
Energiafelhasználás: A sportoláshoz szükséges energiát a táplálék szénhidrát (cukrok)- és zsír-összetevői fedezik. Nem mindegy azonban az, hogy milyen típusú sportmozgást választunk, hiszen a különböző gyakorlatok más-más energiaforrást használnak. A mi célunk nyilván az, hogy a zsír legyen a kedvezményezett energiaadó molekula, tehát ennek megfelelő gyakorlatokat kell választanunk. A vékony emberek testében is található néhány maratoni táv lefutásához elegendő zsírraktár, bár nem látszik. Ennek az a magyarázata, hogy az energia a legkoncentráltabb formában zsírként tárolható, egy egészen kis mennyiségből nagyon sok energia szabadul fel. Hogyan szerzünk energiát sporttevékenység alatt? Ha nyugalmi helyzetből valamilyen sportmozgásba kezdünk, az első 35-40 percben az izomműködéshez szükséges energia döntő részét a szervezetben (izomban, májban) tárolt szénhidrát fedezi. Már ekkor is zajlik a zsírok lebontása, de kisebb mértékben. Kb. a 40. percre kiürülnek a gyorsan mozgósítható szénhidrát készletek és a zsírok válnak a fő energiaszolgáltatóvá. Elindul a testben felszaporodott zsírraktárak lebontása, kifejezetten jó hatásfokkal, bőséges energiát adva. Ilyenkor a sportoló úgy érzi „átesett a holtponton”, jól esik az intenzív mozgás, szinte határtalannak érzi az energiáját. Az 50-60 percen keresztül (vagy akár több mint egy órán át tartó) sportolás intenzitása nem lehet maximum közeli, a hosszú időtartam miatt. Ez így eredményes, mivel a szervezetben a zsírok csak aerob (oxigén-dús) körülmények között képesek lebomlani. tehát a terhelés nem lehet olyan magas, hogy csak felületesen, zihálva bírjunk lélegezni. Az aerob edzést „bírjuk szusszal”. A zsírok égetése nem a gyakorlatok erősségétől, hanem azok időtartamától függ inkább. Nem áll le az edzés végeztével sem, még órákkal az edzés után is jelen van az energiaszolgáltatásban. Fontos tudni, hogy „a zsírok a szénhidrátok tüzében égnek”. Nem spórolhatjuk meg tehát az edzés első 35 percét úgy, hogy éhesen kezdjük. Nem indul el a zsírbontás, ha nincs szénhidrát „tüzelőnk”. A cukorraktárak kiürítésével jutunk el abba a biokémiailag megfelelő állapotba, ami a zsírokat mozgósítja. (Éhesen azért sem edzhetünk, mert a mozgással elég a szénhidrát, csökken a vércukor szint és ez rosszullétet okozhat.)