Tornázz velem, Richer Évivel
Mozgás, egészség kezdőknek, haladóknak, fiataloknak, időseknek, kismamáknak, nagymamáknak, cérnáknak és husiknak is. Óráimon mindenkit nagy szeretettel várok!
Tel.: +36-30-658-6143
Táplálékból energia
Az ember a testtömege sokszorosát eszi meg az élete során különböző ételek formájában. Az elfogyasztott állati és növényi tápanyagok nagymolekuláit lebontja majd a saját építőköveit, nagymolekuláit ezekből építi fel. Az elfogyasztott szénhidrátból a máj glikogént épít és tárol, majd mozgósít, ha vércukorra van szükség. A szükségesnél több szénhidrát zsírként raktározódik. A fehérjék emésztése során felszabaduló aminosavakat a véráram eljuttatja a szervezet valamennyi sejtjéhez. A szövetekben szakadatlanul folyik a fehérjék újraképződése az aminosavakból. Ezek a fehérjemolekulák már az emberi testre jellemző szerkezetűek. A zsírok kisebb része is eljut a véráram útján a sejtekhez, de nagyobb része elraktározódik (így véd a lehűlés ellen vagy párnázza ki a nyomásnak kitett területeket). Az elfogyasztott zsírt a szervezetünk a saját zsírjához hasonló szerkezetűvé alakítja, bár fokozott raktározás esetén ez a képessége véges, így egy rész zsír az eredeti alakjában megy át a szervezet raktáraiba. Felhasználáskor a máj a zsírokból – a máj glikogén segítségével – azonnal mozgósítható szénhidrátot képez. A fehérje emésztési termékeiből – az aminosavakból – is képes a máj szénhidrátot (keményítőt) felépíteni, de csak akkor, ha zsír nem áll rendelkezésre. Tehát a fokozott izommunka energiaszükségletét szénhidrátokkal fedezi a testünk, tartós munkavégzés esetén a zsírraktárakat is bontani kezdi, de még ehhez is szénhidrátra van szüksége. Extrém esetben (éhezés, határterhelés) fehérjét is bont tehát a saját izmai elégetésével jut energiához. Összefoglalva éhesen nem tudunk hatékonyan edzeni, de azt sem gondolhatjuk, hogy az edzés előtt elfogyasztott zsírmennyiség lesz az üzemanyagunk, mint ahogy az sem biztos, hogy az éppen dolgoztatott izomcsoportot fedő zsírpárna ég el.